A világban mindennek megvannak a maga előnyei és hátrányai. A társadalom fejlődése és az emberek életszínvonalának javulása elkerülhetetlenül környezetszennyezéshez vezet. A szennyvíz egy ilyen probléma. Az olyan iparágak gyors fejlődésével, mint a petrolkémia, a textilipar, a papírgyártás, a növényvédőszer-gyártás, a gyógyszeripar, a kohászat és az élelmiszeripar, a szennyvíz teljes kibocsátása világszerte jelentősen megnőtt. Ezenkívül a szennyvíz gyakran magas koncentrációban, magas toxicitású, magas sótartalmú és sok színkomponenst tartalmaz, ami megnehezíti a lebontását és kezelését, ami súlyos vízszennyezéshez vezet.
A naponta keletkező nagy mennyiségű ipari szennyvíz kezelésére az emberek különféle módszereket alkalmaznak, kombinálva a fizikai, kémiai és biológiai megközelítéseket, valamint olyan erőket, mint az elektromosság, a hang, a fény és a mágnesesség. Ez a cikk összefoglalja az "elektromosság" használatát az elektrokémiai vízkezelési technológiában a probléma megoldása érdekében.
Az elektrokémiai vízkezelési technológia a szennyvízben lévő szennyező anyagok lebontásának folyamatát jelenti specifikus elektrokémiai reakciók, elektrokémiai folyamatok vagy fizikai folyamatok révén egy adott elektrokémiai reaktorban, elektródák vagy alkalmazott elektromos tér hatására. Az elektrokémiai rendszerek és berendezések viszonylag egyszerűek, kis helyigényűek, alacsonyabb üzemeltetési és karbantartási költségekkel rendelkeznek, hatékonyan megakadályozzák a másodlagos szennyezést, a reakciók magas szintű szabályozhatóságát kínálják, és elősegítik az ipari automatizálást, ami miatt a „környezetbarát” technológia címkéjét kapták.
Az elektrokémiai vízkezelési technológia különféle technikákat foglal magában, mint például az elektrokoaguláció-elektroflotáció, az elektrodialízis, az elektroadszorpció, az elektro-Fenton és az elektrokatalitikus fejlett oxidáció. Ezek a technikák sokfélék, és mindegyiknek megvannak a saját megfelelő alkalmazásai és területei.
Elektrokoaguláció-elektroflotáció
Az elektrokoaguláció valójában elektroflotáció, mivel a koagulációs folyamat a flotációval egyidejűleg megy végbe. Ezért gyűjtőfogalomként „elektrokoaguláció-elektroflotációnak” nevezhetjük.
Ez a módszer külső elektromos feszültség alkalmazásán alapul, amely oldható kationokat generál az anódon. Ezek a kationok koaguláló hatást gyakorolnak a kolloid szennyező anyagokra. Ezzel egyidejűleg jelentős mennyiségű hidrogéngáz keletkezik a katódon a feszültség hatására, ami elősegíti a flokkulált anyag felszínre emelkedését. Ily módon az elektrokoagulációval a szennyező anyagok elválasztása és a víz tisztítása érhető el anódkoaguláció és katódflotáció révén.
Egy fémet használva oldható anódként (jellemzően alumíniumot vagy vasat), az elektrolízis során keletkező Al3+ vagy Fe3+ ionok elektroaktív koagulánsokként szolgálnak. Ezek a koagulánsok úgy működnek, hogy összenyomják a kolloid kettős réteget, destabilizálják azt, és áthidalják és megkötik a kolloid részecskéket a következőkön keresztül:
Al -3e→ Al3+ vagy Fe -3e→ Fe3+
Al3+ + 3H2O → Al(OH)3 + 3H+ vagy 4Fe2+ + O2 + 2H2O → 4Fe3+ + 4OH-
Egyrészt a képződött elektroaktív M(OH)n koaguláns oldható polimer hidroxokomplexeknek nevezik, és flokkulálószerként működik, gyorsan és hatékonyan koagulálja a kolloid szuszpenziókat (finom olajcseppek és mechanikai szennyeződések) a szennyvízben, miközben áthidalja és összekapcsolja azokat nagyobb aggregátumokká, felgyorsítva az elválasztási folyamatot. Másrészt a kolloidok elektrolitok, például alumínium- vagy vassók hatására összenyomódnak, ami a Coulomb-effektus vagy a koagulánsok adszorpciója révén koagulációhoz vezet.
Bár az elektroaktív koagulánsok elektrokémiai aktivitása (élettartama) csak néhány perc, jelentősen befolyásolják a kettős réteg potenciálját, így erős koagulációs hatást fejtenek ki a kolloid részecskékre vagy a szuszpendált részecskékre. Ennek eredményeként adszorpciós kapacitásuk és aktivitásuk sokkal magasabb, mint az alumíniumsó reagensek hozzáadásával járó kémiai módszereké, és kisebb mennyiséget igényelnek, valamint olcsóbbak. Az elektrokoagulációt nem befolyásolják a környezeti feltételek, a víz hőmérséklete vagy a biológiai szennyeződések, és nem lép mellékreakcióba alumíniumsókkal és vízhidroxidokkal. Ezért széles pH-tartománnyal rendelkezik a szennyvíz kezelésére.
Ezenkívül az apró buborékok felszabadulása a katód felületén felgyorsítja a kolloidok ütközését és szétválását. Az anód felületén történő közvetlen elektrooxidáció és a Cl⁻ aktív klórrá történő közvetett elektrooxidációja erős oxidatív képességgel rendelkezik az oldható szerves anyagokon és a vízben redukálható szervetlen anyagokon. A katódból újonnan keletkező hidrogén és az anódból származó oxigén erős redoxképességgel rendelkezik.
Ennek eredményeként az elektrokémiai reaktorban zajló kémiai folyamatok rendkívül összetettek. A reaktorban az elektrokoaguláció, az elektroflotáció és az elektrooxidáció folyamatai egyszerre mennek végbe, hatékonyan átalakítva és eltávolítva mind az oldott kolloidokat, mind a vízben szuszpendált szennyező anyagokat koaguláció, flotáció és oxidáció révén.
Xingtongli GKD45-2000CVC elektrokémiai egyenáramú tápegység
Jellemzők:
1. AC bemenet 415V 3 fázis
2. Kényszerlevegős hűtés
3. Felfutási funkcióval
4. Amperóra-mérővel és időrelével
5. Távirányító 20 méteres vezérlőkábellel
Termékképek:
Közzététel ideje: 2023. szeptember 8.
